A neuschwainstein-i kastély legalább tudat alatt mindenkinek ismerős mert állítólag a Disney-logóját erről mintázták. (kép a google-ből lopva)
Valóban tündérmesébe illő a kastély és a története is.
II. Lajos, Bajorország királya építtette a XIX. század második felében, aki többek közt rajongott a Wagner operákért, a középkori lovagokért, így ebben a szellemben építtette a várat is. A terveket egy színházi díszlettervezővel rajzoltatta, azt hiszem ez már első pillantásra is látszik :) A nevét (németül kb. Újhattyúkő kastélyt jelent) Wagner Lohengrin operája alapján kapta, illetve az alapján a jelenet alapján amikor a herceg a hattyú hátán partot ér.
A kastélyban belül nem lehet fényképezni, de mindenütt az operából vett momentumokat ábrázolják kárpitokon, edényeken, festményeken, és több porcelánhattyút is láthatunk a különböző helyiségekben. Hattyú alakú kilincs, vízcsap, fafaragások és porcelánok. Korát megelőző, modern berendezésű és műszaki tartalmú kastély volt hideg-meleg folyóvízzel, lehúzható wc-vel, lifttel, falfűtéssel ( a konyhából felszálló gőzt használta erre a célra) és ha jól emlékszem még kaputelefon is volt! Az ő kastélyaiban haszálták először az elektromosságot. Minden faragott, intarziás, gazdagon díszített, festett, igazi mesevilág. (állítólag csak a királyi ágy elkészítése több évig tartott). A trónterem üresen áll, maga a trón már nem készülhetett el:
a király szegény nem nagyon élvezhette az álomvilágot amit felépíttetett maga köré mert őrültnek nyilvánították, elfogták és a bergi kastályba vitték, ahol pár napon belül holtan találták a közeli tóban, a pszichiáterével együtt. Halálának oka máig ismeretlen, bár szerintem mindenki az idegenkezűségre szavazna, nem? Azon, hogy őrült volt-e vagy sem, már jobban lehetne vitatkozni. Mondjuk ha azt nézzük, ma sem néznénk jó szemmel, ha így "herdálnák el" a befolyó adónkat (az más kérdés, hogy ma autópálya-építés (stadionépítés, országimázs project, stb., tetszés szerint helyettesíthető) címén is valami hasonló folyik, na de ebbe ne menjünk bele...)
Bár állítólag ennél furcsább szokásai is voltak, a személyzeten kívül senki nem léphetett be, a saját anyja is csak meghívóval tehette be a lábát a palotába, mégpedig a 60. születésnapján. Ha tudta volna hogy manapság meg milliónyian látogatják... Időnként a lovát hívta meg ebédre, a környező tavakon hattyú alakú csónakon hajókázott, éjjel volt aktív, nappal aludt. (mondjuk ez utóbbit én is szívesen csinálnám, csak a nappali alvást nem nagyon tudom összeegyeztetni a munkahellyel, iskolával...)
A kastély csak időpontra vásárolt belépőjeggyel és idegenvezetővel vagy audio guide-dal látogatható (magyar nyelv is választható). Ezt én nem nagyon szeretem, jobban élvezem, ha a magam tempójában nézelődhetek, a szükséges infókat előre el szoktam olvasni könyvekből, netről. Sajnos nem mindenhol van erre lehetőség, bár nyilván ennek az a célja, hogy minél gyorsabban megforgassák a csoportokat így minél több embert tudjanak beengedni, elkerülve a nagy tumultust. Így viszont nem láttam mindent, nem úgy, ahogy én szerettem volna. Kénytelen leszek visszajönni! :) Méghozzá télen, mert láttam pár havas képet a környékről és magáról a kastélyról és nem hagy nyugodni: nekem így látnom kell!
A jegyeket aznapra lehet váltani a jegycentrumban: Hohenschwangau -t kell keresni a térképen, az autót az itteni parkolóban kell hagyni, magához a várhoz gyalog vagy lovaskocsival lehet feljutni. (Fontos, hogy előbb jegy, aztán mászás, mert fent már nem lehet jegyet venni, így aztán lehet visszafordulni egy újabb körre) Mi gyalog mentünk, kb. 30-40 perc, de kisgyerekkel vagy idősebbek esetén a lovaskocsira szavaznék, még bent is elég sok lépcső van. Áprilistól szeptemberig 9-18 h-ig vannak nyitva , egyébként 10-16 között. Maga a belső idegenvezetés kb. fél óra, ami tényleg kevés, bár kint nyugodtan lehet bóklászni, vagy a kávézóban iszogatni. Mondjuk így utólag visszagondolva, ha az audio guide-ot nem figyeljük és lemaradunk a csoporttól, akkor max. nem halljuk az abban elhangzottakat (ezt az adott teremben a csoportkísérő indítja be, nem magunknak nyomkodjuk), de lehet, hogy tovább lehetne nézelődni. Már ha a következő csoport kísérője ki nem ebrudal minket... Legközelebb ha arra járok kipróbálom és beszámolok :)
A vár mögött található a Mária-híd, ami a maga korában szintén építészeti bravurnak számított. A hídról csodás kilátás nyílik a kastélyra. Visszafelé ha nem a már ismert úton jövünk hanem követjük a vízesést akkor pedig gyönyörű helyeken sétálhatunk.
A vízesés lábánál furcsa dologra lettünk figyelmesek: a lent található fehér kövekből kis kupacok magasodtak. Eleinte csak-egy-egy, később egy kanyarhoz érve több tucat ilyen építményt találtunk.
Itt lépett életbe az "egy bolond százat csinál" szabály: mi is megépítettük a magunk kupacát :)
Így készült:
A szemközti kastélyra már nem maradt időnk, de nem éreztük hiányát, így is nagyszerű nap volt. :)
A kastély honlapja:
