Ezeknél a spanyoloknál a Húsvét kb. két hétig tart. ( Nem is húsvét, hanem egészen pontosan Semana Santa, azaz szent hét van) De már megszokhattam volna, mindent hetekig ünnepelnek és folyton valamilyen maskarába bújva vonulnak az utcákon. A főnök is adott mindenkinek egy-egy hét extra szabit, így tartottunk egy közvélemény-kutatást: állítólag Sevillában és Granadában a legnagyobb az utcai ünneplés -  Sevilla messze van, maradt Granada.

Némi családi egyeztetést követően sikerült a húgomat is ide csábítani. (És mennyi előnye van két szállodai szobának: folyton átrohangáltunk, hogy csak had mossak itt fogat, jöjjek wc-re, stb, mert a mienk épp foglalt :))

De visszatérve Granadához: ez az utolsó város ahol az arabok még tartották magukat, mielőtt a keresztények végképp  kizavarták őket 1492-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd vezetésével. A leghíresebb palota, az Alhambra is ebből a korból származik, az arab városrész, az Albaicín pedig az UNESCO Világörökség része. Úgyhogy a húsvéti progamon túl némi városnézést is terveztünk.

A szállodánk szerencsére elég központi helyen volt, így gyalog is elsétálhattunk mindenhová (az útlezárások miatt a kocsi használata egyébként is lehetetlen lett volna). Kezdtük a Katedrálissal, amit még Izabella királynő kezdett el építtetni. (Az épület gyönyörű, csak amit nagyon utálok, hogy nem képesek egy tisztességes parkot hagyni körülötte, be kell építeni minden négyzetmétert :(( )

A környék egyébként tele volt arab bazárokkal, nem tudom mennyire a húsvét miatt vagy mennyire állandó jelleggel vannak itt, mindenesetre elég sokáig elnézelődtünk bennük, imádom az ilyen apró kütyüket, ékszereket :)

Innen az Alhambrába mentünk. Nem tápláltunk hiú reményeket, a neten próbáltam jegyet foglalni, de már lehetetlen volt. Kívülről körbe lehet sétálni, egyes épületrészekhez is be lehetett menni, gyerekekkel ennyi elég is volt, majd egyszer visszajövünk nélkülük és akkor bejárjuk az egészet. 

Az egyik helyen érdekes fotókat készítettek:

A lányoknak nagyon tetszett, hogy ilyen ruhákat vehettek fel, és bevallom, én is élveztem :)

Az utcai felvonulásokon elég érdekes maskarában járkáltak, engem kifejezetten a Klu-klux klánra emlékeztetett (itt nazarenos néven futnak) :

A templomokból indul a menet, a jobb alsó képen levő böhöm nagy keresztet meg egyéb vallási jelképeket cipel vagy 30-40 ember a hátán (alábújnak ezeknek a fából-fémből készített szerkezeteknek és viszik körben a városban (aztán meg jönnek másnap a sürgősségire, hogy fáj a hátuk)

Őket kísérik a nazareno-k, aztán pedig nők öltöznek fekete ruhákba és gyertyákkal, keresztekkel  a kezükben követik a menetet. Időnként egy-egy zenekar is csatlakozik hozzájuk. Minden nap más-más csoport vonul fel, egészen hajnal 3-4-ig tart a körmenet.

Az az igazság, hogy egyszer érdekes megnézni, de hamar ráuntam. Hogy mit tudnak ezen heteken keresztül hajnalig csodálni?? Mert tömeg az minden este volt, az biztos.

Egy fél napot az Albaicín-re szántunk, ez az Alhambra mellett levő muszlim városnegyed amihez  a Darro folyó partján sétálva lehet eljutni. Mindenütt fehér házak, pici kanyargós sikátorok, ami végül felvezet a San Nicolás kilátóhoz, ahonnan rálátni a városra és a palotára is.

Ja, és ami kellemes meglepetésként ért minket: mind a két nap sikerült teljesen véletlenül összefutni egy volt kenézy-s kollégával :) Kicsi a világ :)

Ami pedig inkább negatívum: érezhetően hidegebb volt errefelé, mint nálunk, biztos  a hegyek miatt.

A továbbiakról folyt. köv., sajnos akármennyire szeretném képtelen vagyok naprakész lenni :(