Ha már Magyarországon járunk akkor szeretnénk megmutatni minél többet a gyerekeknek az országból, a hagyományokból, így mikor véletlenül olvastam egy hirdetést, hogy a Paripa csárdában magyaros estet rendeznek, azonnal felhívtam őket hogy asztalt foglaljak.

Nem is bántuk meg, nagyon színvonalas volt és kiválóan főznek. Egy kis pálinkával és tepertős pogácsával fogadtak minket (ez utóbbi annyira jó volt, hogy majdnem ettől jól laktunk), majd volt egy csikós bemutató amit persze a lómániás gyerekeim rettenetesen élveztek. :) És persze mi is :)

Aztán jött a kenyérlángos (vagy aki úgy jobban ismeri: töki pompos), majd a libasült párolt káposztával és végül meggyes lepény, amit már úgy kellett leküzdeni. Nem azért mert nem volt  jó, hanem mert egy csepp hely sem maradt neki. :)

A vacsora közben cigányzene szólt és a végén még néptáncbemutató is volt, úgyhogy egy estébe sikerült mindent besűríteni. Ettünk, táncoltunk, Csenge még a prímás kabátját is megrángatta és megkérdezte, hogy " Azt tudod, hogy Nem loptam én életemben?" És igen, tudta :) Nem tudom honnan örökölte a gyerek, max. a nagyapámtól, de úgy mulatott a cigányzenére, hogy tanítani lehetne :)