Összességében lehetett volna rosszabb is... csak hogy a pozitív oldaláról közelítsem meg a dolgokat :)

Az első nap, mint írtam, simán ment. Még másnap is mosolyogva mentek suliba, egészen addig míg be nem mentünk a terembe; akkor volt egy kis pityergés, de szerencsére hamar megnyugodtak. Mikor pár perc múlva belestem az ajtórésen már ültek és rajzoltak. Tegnap simán ment minden, meg is lepődtem, hogy ennyivel megúsztuk. Erre ma mikor bementünk a terembe, Csenge kereste a tanítónénijét és nem látta, egy másik néni volt bent. Megkérdeztem és kiderült, hogy ma nincs az ő tanára mert valami továbbképzésen van, majd csak hétfőn lesz így ma helyettesítés volt. Na hát ettől eltört a mécses, nem akart ott maradni egy idegennel. Őszintén szolva abszolút megértem szegényt :(( Sírt, hogy nem fogja érteni amit mondanak :( Persze erre aztán Pepe is elkezdett sírni, amúgy szolidaritásból...

Nagyon rossz volt így otthagyni őket :((

Viszont valami csak ragad rájuk, mert néha kérdezgetnek szavakat, amiket hallottak, hogy mit jelent, vagy pl. kérdeztük, hogy "Szokott olyat mondani a tanító néni, hogy "sit down"? Erre Csege mondta, hogy igen, olyankor le kell ülni.

Hétvégén Benidorm felé vesszük az irányt, lefoglaltam egy apartmant Benidorm közelében, állatkert, vidámpark és cseppkőbarlang-látogatást tervezünk, aztán meglátjuk a lányoknak mihez lesz kedvük. Remélem kicsit feldobja majd őket :) Igaz, mióta megtudták, hogy Gibraltáron lehet kismajmokat etetni, azóta folyton azt emlegetik, oda szeretnének menni. Tervezzük is, csak elég messze van :(

És nem is meséltem, a szomszéd argentín család meghívott minket a gyerekek szülinapi bulijára (Sofía augusztusban volt 10, Mateo most 5, Abril pedig 3 - szinte egyszerre vannak a szülinapok így közösen tartották) A lányok örömmel mentek (én kevésbé, nem volt sok kedvem a sok ismeretlen spanyol szülőhöz), de átmentünk. Volt vagy 30 gyerek (én tuti agybajt kaptam volna a házigazdák helyében) és vagy 10 szülő. A nagyobb lány most volt 10 éves, ők bömböltették a zenét, táncoltak + a rengeteg gyerek kiabálása, így a saját hangomat sem hallottam, de legalább a szülőknek sem volt kedvük beszélgetni - így nem kellett nagyon égnem a nyelv-nemtudásom miatt :) A csajok persze együtt játszottak, nem is foglakoztak a  többi gyerekkel.

És már az iskolában is megkaptuk az első szülinapi bulimeghívást, 25-re. (Azt sem tudom ki az a María nevű kislány, de ezek szerint itt így szokás, az egész osztályt meghívták a buliba. Az üzenőfüzetbe volt betűzve a kis kártya, rajta egy telefonszámmal amin vissza kellett jelezni, hogy megyük-e - örültem neki,  a spanyolul beszélgetésnél csak a  spanyolul telefonon beszélgetést utálom jobban ...) Persze most csak Pepét hívták mert az ő osztálytársának lesz a szülinapja, addig majd Zsolti szórakoztatja Csengét. Ennek a szülőnek több esze volt, játszóházba szervezte a bulit, azt hiszem mi is így fogjuk csinálni :))