A Hercules torony mellett van egy akvárium amit előre beígértem a csajoknak.Mikor odaértünk és megláttam, hogy konkrétan melyik épületről is van szó már megbántam hogy ide akartunk jönni: egy szürke eléggé lepusztult betonkocka a tenger partján, szinte észre se lehet venni, kicsi,  jellegtelen régi épület. De az ígéret szép szó, a gyerekek meg úgyis egész nap ezzel nyúztak volna, hát bementünk. Szerencsére, mert nagyon kellemesen csalódtam. :-)

Bent a halakon túl egy egész kis oktatóterem található, ki lehetett próbálni a kis hajók kormányzását, megnézni melyik állat milyen nyomot hagy a homokban, kitalálni, hogy melyik tengeri állatnak milyen szaga van, milyen állatból-növényből milyen gyógyszert készítenek (még én sem tudtam mindet), láttunk bálnaölő szigonyt és gombnyomásra mindenféle tengerrel kapcsolatos zenéket lehetett hallgatni. Észrevétlenül egy fél napot kószáltunk itt, a kívülre kicsinek tűnő épület a föld alatt kifejezetten nagy, és minden megfogható, kipróbálható, szagolható, nyomkodható, interaktív. Egy igazi gyerekparadicsom. 

A medúzás akváriumok engem mindig rabul ejtenek:

Hajót kormányozni sokkal nehezebb, mint gondolnánk!

A sellős kirakót nagyon élvezték a lányok. Érdekes alakok jöttek ki:

Kinek van ilyen szaga???!

Madárhangok és homokszemcsék tanulmányozása:

Ki járt erre? - lábnyomok a tengerparti homokban. Ha eltalálod felvillan az állat képe.

Mikroszkópos képek és gyógyszerek a természetből:

Még Verne Nautilusa is modellezve van, le lehet menni , körbesétálni, kipróbálni milyen is lehetett ott az élet. Felnőtt fejjel is nagyon élveztem :-)

Örülök, hogy nem hagytuk ki, igaz a mondás, nem a külsőről kell ítélni! Ronda - de jó :-)

A teraszon meguzsonnáztunk, a csajok alig bírták abbahagyni a látottak mesélését, kinek mi tetszett a legjobban, mi érdekeset láttunk, hova menjünk még vissza, de csak egy kicsit, anya... :-)

Imádom amikor így lelkesednek valamiért :-)