Sikerült jól szétszabdalnom ezt a pár napot de igyekszem minél rövidebb lenni egy postban mert akkor talán be tudom fejezni. Most pl. azt várom, hogy mikor veszik észre a csajok hogy kijöttem a szobájukból, mert újabban nem akarnak egyedül aludni. Szeparációs szorongásnak már kicsit késő van, nem? Illetve talán ez még mindig az ami 7 hónaposan kezdődött??? Kezdem unni... Ráadásul hogy itt emeletes ágyat kaptak külön élvezet fel-le evickélni. :(
Szóval Madrid nem tartozik a kedvenc városaim közzé, olyan unalmas. Persze minden ízlés dolga, de nekem egyszerűen Valencia vagy Barcelona jobban tetszik. Ellentétben az urammal, aki inkább Madrid párti, bár igazán egyikünk sem tudja megindokolni, hogy miért. Még jó, hogy nem vagyunk foci rajongók, mert már biztos vérre mentünk volna. Amikor Madrid-Barcelona meccs van, a begtegekkel is gyakran szóba jön, hogy akkor most ki kinek is drukkol. Jajj a madridista begtegnek ha barcás nővérke szúrja :))
Azt hiszem nagyon nem akar összejönni amit most írni akartam - tudat alatt sem kedvelem Madidot? :)
Csakazértis:
A Retiro park Madrid talán legnagyobb parkja, amit még én is imádok. Óriási és gyönyörű. (ami tényleg tetszik Madridban az a rengeteg zöld, a nagy parkok) Most pl. kopasz fákat és őszi avart láttunk ami számunkra önmagában is egy élmény volt. (Nem, nem vagyunk lököttek, csak errefelé mindenhol örökzöldek meg pálmák vannak, így tudjuk értékelni a másságot :) )
A képen XII. Alfonz szobra van, kb. minden Madridról szóló könyvben meg nyelvkönyvben benne van, úgyhogy aki élőben nem látta annak is ismerős lehet.
A lányok nem győzték szedegetni az őszi faleveleket :)
Csak egy egész kis részét jártuk be most a parknak, igaz, mi Zsoltival már voltunk itt korábban, de azt hiszem ha itt járok mindig be fogok jönni, nagyon hangulatos.
Hasta pronto!
