Reggel tovább indultunk Figueres irányába. Mint írtam, ez Salvador Dalí szülővárosa, itt található a nagy Dalí múzeum, mely eredetileg színházként funkcionált. Rövid sorbanállás és bejutunk. Bent jópár ismert képpel találkozunk, valamint grafikákkal, szobrokkal, ékszerekkel, fotókkal. Már maga az épület átalakítása is a művész munkája. (Ennek megfelelően elég meghökkentőre sikerült a sok tojással a tetején.) Azért nekem tetszik, bár el tudom képzelni hogy reagálhattak rá az itt lakók 1974-ben, mikor megnyitották... :-)

"Én abban különbözöm a többi bolondtól, hogy én nem vagyok bolond" - mondta válaszként azoknak, akik őrültnek nyilvánították.

Mondjuk egy csomó pszichiátriai beteg is azt szokta mondani, hogy nem bolond. Még a hangok is megmondták. :-)

Nos, Cadaquesben még nem (teljesen), de itt már tutira azt gondoltam, hogy nem volt ép. Mondjon mindenki amit akar. Tudom, tudom, nem vagyok műértő...

A legmélyebb és legelborzasztóbb benyomást a régi színház nézőterén álló több méter magas szürrealista alkotás tette rám.

A Cadillac belsejében egy kis apró ellenében még a víz is befolyik, (a legtöbb helyen azt írják, hogy esik benne az eső, de ha jobban megnézzük a koncepciót, akkor szerintem ez egy elsüllyed autó (fent a csónak amely úszik a vízen) a növények benőtték már az alját, a csigák, halak kirágták a tetemeket, akik még mindig vígan ülnek a taxiban a sofőr mögött... Szóval a víz alatt nem szokott esni, bár Dalínál ki tudja... :-)

Ha belegondolok, hogy Dalí élete utolsó éveit itt élte, ezek között a falak, ezek között a képek, szobrok között....

Kriptája a múzeum egyik termében található.

A Lincolnról készült kép viszont kifejezetten tetszett. Tudom, ma már nem kunszt ilyet csinálni egy számítógéppel, de ez akkor is jó:

Mire nem jó egy napozóágy...

Ez pedig egy berendezett szoba (a kép alapján készült):

Még képek, csak úgy vegyesen:

Az ékszerek valami csodálatosak , akármelyiket elfogadnám. (Bár esélytelen, hogy hozzámvágják őket, de azért, gondolati síkon, elvben, na... :) )

És több olyan képe is van azért, amit el tudnék képzelni a falamon, de amúgy szerintem tényleg nem volt százas az ürge...

De  a lényeg, hogy őrültek nélkül unalmas lenne a világ, szóval éljen Dalí! :-)