Irigylem azokat akiknek van idejük naprakészen frissíteni a blogot, én sajna nem tartozom közéjük. Sokszor eszembe jut, hogy ezt vagy azt olyan jó lenne leírni, hogy ti is tudjátok-lássátok, mert úgysem tudom mindenkinek elmondani. Én is leginkább azért kezdtem el blogolni, hogy a legkevesebb időráfordítással a legtöbb családtaghoz-baráthoz eljussanak az infók, mert képtelenség mindenkinek mindig leírni ugyanazokat e-mail-en, elmesélni skype-on. Így aztán néha zanzásítva kapjátok a dolgokat, mint most is, mert végre van egy kis időm írogatni. Remélem nem gond :)
Szóval néhány dolog amit még mostanában akartam elmesélni:
A házfelújítás kapcsán sok mesterrel kell beszélni, egyeztetni, itt sem megy ez simábban vagy egyszerűbben mint otthon. A kandallót zárt tűzterűvé akarjuk tenni ezért megkerestünk egy szaküzletet ahol ilyesmivel foglalkoznak. Megadtuk a nevet, telefonszámot és megígérték, hogy visszahívnak ha bent lesz az illetékes mester. Így is történt, a fickó kezdte németül, aztán próbálkozott franciául, majd mondta, hogy ő csak "little english". Visszakérdeztünk, hogy nem beszélhetnénk egyszerűen spanyolul? :))
Később megmagyarázta, hogy itt ám nincsenek hozzászokva, hogy külföldi névvel valaki spanyolul akar megszólalni. Ez annyiban jó nekünk, hogy így aztán mindig agyba-főbe dícsérnek, hogy milyen jól beszéljük a nyelvet. Mi ugyan tudjuk, hogy ez távol áll a valóságtól, de azért jól esik :) (Bár a kedvenc történetem ezzel kapcsolatban az a gyógyszerügynök, aki annyira kedves akart lenni, hogy mikor először találkoztunk és bemutatkozunk, egy egyszerű köszönés után megjegyezte, hogy tök jól beszélek :))) )
--------
Az új ház közelében találtunk egy kis boltot, ahol ezt vettük:
Zsolti közvetlenül a dobozból kiskanállal kanalazta a tölteléknek előre elkészített masszát. Brrrr....
Erre Csenge közölte, hogy jó lenne ha minél előbb megsütnénk azt a bejglit, mert különben apa mindet megeszi. Megsütöttem, az bezzeg már nem kellett, mert szerinte alig volt benne mák. Ja kérem, képes voltam tésztát is keverni a töltelék közé. Igaz, nem a recepttel volt a baj, én mákos bejglit sütöttem pedig bejglis mákot kellett volna. Legközelebb jobban figyelek...
--------
Elolvastam a legújabb Dan Brown könyvet, az El símbolo perdido-t (The Lost Symbol). Persze annyira már nem új, csak nekem, mert eddig nem értem rá elővenni, de az Angyalok és Démonok nagyon tetszett, úgyhogy most szakítottam rá időt. Azt hiszem ez volt az utolsó Dan Brown könyv számomra. Jó fej a fickó, de ugyanarra a kaptafára húzta rá ezt a könyvet is, már unalmas és erőltetett volt. Szerintem.
--------
És ami feldühített a héten: már írtam, hogy a rezidensi felvételihez nyelvvizsgára van szükség. Ami sikerült is, csak épp állítólag egy évbe telik mire kiküldik az eredményt. (Nem, nem elírás, nem értettem félre, EGY AZAZ EGY ÉV!!) No nem akarok türelmetlennek tűnni, de azért elmagyarázhatnák, hogy ha már ki is van javítva, akkor mégis mi tart ennyi ideig?! Persze nem vagyok telhetetlen, nem kell nekem az eredeti dokumentum, elég ha adnak egy pöcsétes papírt amin igazolják, hogy egyszer majd kiküldik az eredetit is. Bementem a nyelvvizsga központba ahol közölték, hogy régebben lehetett, de már nem működik a dolog, írjak kérvényt a központba Madridba, aztán várjak türelmesen, mert bár nem hiszik, hogy a kedvemért kivételt tesznek, de próba cseresznye. Pedig a felvételi jelentkezési határidő szeptember valahanyadika. És bár tudom, hogy annak a valószínűsége hogy jó pontszámot írjak szinte nulla, de azért "Trying is the first step towards failure", legalább adjanak már egy esélyt megbukni, nem?
