Az egy hét elteltével a csajokat otthagytuk nagyizni és a csumára pakolt kocsival elindultunk visszafelé. Zsolti szerint egy egérnek is komoly megpróbáltatást jelentett volna átverekednie magát a kocsiban a kormánytól a hátsó ablakig, minden köbcentit kihasználtunk :) (Olyannyira, hogy kb. a nyakamban volt a lábam a visszaúton, mert még ezt is, meg azt is feltétlenül hozni szeretném.) Persze a tervezett reggel helyett csak délben indultunk, még Pesten is beugrottunk egy kis időre Olgáékhoz, úgyhogy szinte este lett mire kijutottunk az országból. Meg is könnyebbültünk, Ausztriától már megint biztosítva volt az autó, úgyhogy szerencsésen megúsztuk baleset nélkül.

Velencéig mentünk megállás nélkül, aztán úgy döntöttünk, hogy még egyszer sétálunk egyet a városban, ott ebédelünk mielőtt tovább indulunk. Persze szokás szerint kattingattam pár fotót:

Igy már bevállaltunk némi sorbanállást is és a harangtoronyba fel is mentünk, gyönyörű volt a kilátás. A bazilika reggel még zárva volt, mi meg nem akartunk annyit várni, már így is hosszú sor kígyózott, de hát hagyni kell máskorra is programot, nem?

Tök jó süteményesek voltak, és nagyon tetszettek a muránói üvegből készült dolgok is.

És persze a maszkok, maszkok, maszkok mindenütt. El is döntöttük, hogy egyszer visszajövünk a karneválra. Már ha belefér mindaz ebbe az életbe amit mi már eldöntöttünk...

 És végül egy kis érdekesség: épp 15 éve volt, hogy itt jártam először. A Szent Márk tér régen és most (a galambok határozottan megfogyatkoztak)

És egy kompromittáló kép rólam, ha már megtaláltam :)

Editke 15 évvel meg 10 kiloval kevesebbel :))