A spanyolok december végén tartják ezt a napot (Ártatlan szentek napja néven fut), de azért mi sem feledkeztünk meg április 1-ről, no meg a GPS-ünk sem...

A Sierra Nevadából hazafelé elég rendesen megtréfált bennünket. Gondolom a legrövidebb út keresésére lehetnek beállítva ezek a szerkentyűk, mindenesetre a hegytetőről az autópályára a hegyeken át vitt minket, mindenféle földutakon több tíz km-en át; néhol még földomlások is voltak, többször latolgattuk, hogy vajon azzal járunk jobban ha vissszafordulunk, vagy már úgysincs sok hátra...?

De tény, hogy gyönyörű helyeken jártunk, tehát összességében nem bántuk meg. Találtunk egy óriási, kristálytiszta vizű tavat, egy kis patakot apró vízesésekkel... jópár családot láttunk arrafelé piknikezni, még egy hellyel bővült a "viszatérünk" lista :))

Zsolti is meg volt bolondulva :)), a mellékelt ábra azt mutatja, hogy hogy örült, mikor végre normális aszfaltozott útra keveredtünk :))

A végén persze sikerült hazaérnünk és alig várjuk, hogy visszamehessünk!