Megvolt a 4 napos villámlátogatás, már vissza is értünk. Kár, hogy többet nem maradhattunk, így elég nagy rohanás volt, túl sok dolgot akartunk belesűríteni ebbe a néhány napba. De a lényeg sikerült, meglátogattuk a családot,  a barátokat, benéztünk a volt munkahelyre, a lányok voltak az oviban (ami sajna nem aratott akkora sikert mint gondoltam, eléggé meg voltak illetődve), jártak a Vidámparkban, voltak anyuék kertjében, fára mászni és persze aludtak az otthoni ágyikójukban, amit már nagyon vártak. Rudit sajna már nem láthatták mert eladták időközben. :(Volt még néhány elintéznivalónk az önkormányzatnál, ezt is sikerült rendezni, úgyhogy a lényeg belefért 4 napba is.

Ettünk Túró Rudit, krémtúrót, de nem volt idő cukrászdába menni, pedig pályáztunk valami finom krémes tortára - de hát legyen miért hazamenni jövőre is, nem igaz? :) A bőröndöt rendesen teletömtük túró rudival, Zsolti kedvenc kávéjával, paprikával és konyakosmeggyel -  ja, és kifosztottunk a város összes könyvesboltját, már ami a spanyol nyelvű Magyarországról szóló képeskönyveket illeti. Sőt, a lengyel kollégának sikerült lengyelül találni egy könyvet, remélem értékelni fogja! :)

Rájöttünk, hogy két dolog hiányzik Magyarországról: a régi ház (nem tudom mikor lesz itt akkora, olyan kényelmes házam, olyan szuperül felszerelt konyhám, olyan kertem...), és a zöld. Míg ott éltünk nem is tűnt fel, hogy mindenütt zöld a fű, hogy milyen gyönyörű, nagy fák vannak az utcán amik ráadásul árnyékot is adnak... Viszont az emberek: az sem tűnt fel régen, hogy ennyire borzalmasan közlekedünk mi magyarok: mióta Spanyolországban vagyunk alig mentünk 100-110 felett. A spanyolok nem rohannak, hiába van nagy és jó kocsi a hátsójuk alatt, betartják a sebességkorlátozást, nem dudálnak, nem bújkálnak. Az utak itt tükörsimák, egy sima autóút is olyan mint az autópálya... Egyszóval más, nyugodtabb az élet. Nekem tetszik :))